Fekete cs�nd

Le�rom ide, doktor �r, hogy mir�l van sz�. Az �cs�mr�l, a sz�ke,
    piros k�p� kisfi�r�l, akinek s�t�t szemei mindig a messzes�gbe
    n�ztek. Es m�g egy dologr�l. A fekete cs�ndr�l.
 
 
      Egyszerre n�tt meg.
      Tegnap este m�g eg�szen kicsiny, kedves, p�ty�g� gyermekecske
    volt. �s reggelre nagy kamasz lett. Iszony� izomzattal, vastag
    s�r�thajjal �s gonosz, �g�, f�lelmes szemekkel.
    �, hogy f�jt a sz�vem ezen a reggelen.
 
 
      Tele lett a r�zsabokros, tiszta kis udvarunk ut�latos, b�z�s
    dudv�kkal. A h�z tetej�r�l lehullott a cser�p, s a falakr�l
    lepattogott a vakolat.
      S j�ttek borzaszt� �jjelek. Kish�gaim �lmukb�l hangosan f�ls�rtak.
    Ap�m meg �desany�m meggy�jtott�k a gyerty�t, �s �lomtalan, �res
    arccal n�ztek egym�sra. Senki se tudta, mi t�rt�nik, �s mi fog
    t�rt�nni. Csak �n. Csak �n.
 
 
      Richard, az �llati, undok kamasz, p�nteken kit�pte az udvaron a
    fiatal f�kat, �s lassu t�z�n megpir�totta a feh�r cic�t, az Anik��t.
    A kis �llat irt�zatosan vonaglott, am�g gyenge, r�zsasz�n� b�re
    barn�ra p�rk�l�d�tt.
      Hogy s�rtunk mindannyian. Richard pedig r�h�gve otthagyott
    benn�nket.
      �jjel bet�rt a zsid� boltj�ba, �s kiszedte a p�nzt a fi�kb�l.
    Elszaladt vele, �s elsz�rta az utc�n.
      Reggel az �gy�ban aludt, amikor l�ttuk, hogy �t van l�ve a tenyere.
    A csend�r l�tte �t. �desany�nk let�rdelt az �gy mell�, �s gyeng�den
    lemosta a v�rt. Richard nyugodtan aludt.
      �, milyen ut�latos volt.
      K�rul�llottuk �s sirattuk Richardot, a sz�ke, piros k�p� fi�csk�t.
    �s szorongva v�rtuk mindannyian a fekete cs�ndet.
 
 
    Az �desap�m egyszer k�ts�gbeesve r�ki�ltott:
      - Richard! Te gaz, gonosz �llat, menj k�z�l�nk, ne l�ssunk t�bb�!
      Richard nem sz�lt semmit, de megette a h�st, mind, ami a t�lban
    volt. A h�gaim s�v�rogva n�zt�k, amint felfalta az �telt egymaga. Az
    ap�m az �desany�mra tekintett. K�nnyes volt a szem�k. L�ttam, hogy
    ap�m hal�ls�padt, reszket. F�lt Richardt�l.
      F�lugrottam �s arcul �t�ttem Richardot. � a falhoz v�gott engem,
    �s kirohant a szob�b�l.
 
 
      L�zasan fek�dtem az �gyamban. M�g v�rzett is a fejemen a b�r, ahogy
    Richard megcs�folt. Akkor j�tt meg. �jjel. Bet�rte az ablakot, s a
    szob�ban termett. A szemeim k�z� vigyorgott, �s rik�csolva besz�lt:
      - F�lgy�jtottam az isp�n h�z�t, mert a l�nya benn alszik a
    szob�ban, h�feh�r �gyban. A melle lassan emelkedik fel-le. Azut�n
    belekap az �gy�ba a t�z. Az �n t�zem. T�zes �gyban �bred f�l. �s
    a feh�r l�b�t s�t�tbarn�ra cs�kolja a piros t�z. �s kopasz lesz a
    feje is, mert a haja el�g. Kopasz! Hallod, kopasz! Az isp�n gy�ny�r�
    sz�ke l�nya kopasz lesz.
      Elvitt�k Richardot az orvoshoz. Azt mondta, hogy Richard bolond.
      Mi�rt lenne bolond? Mi�rt �ppen bolond?
      Nem, �, nem. J�l tudom �n azt.
      Elvitt�k a bolondokh�z�ba. Amikor �szrevette, hogy az �pol�k
    megfogj�k, nekik esett. V�resre verte valamennyit. Azok azt�n
    megk�t�zt�k, �s vasp�lc�kkal �t�tt�k d�h�s k�romkod�sok k�zben.
    Richard v�res tajt�kot k�p�tt a sz�j�b�l, �s b�mb�lt. �, de hogyan,
    milyen iszonyatos, s�v�lt� hangon. Megt�lt�tte a hangja a leveg�t,
    m�rf�ldekre.
      Mikor ap�val hazautaztunk a t�bolyd�b�l, �szrevettem, hogy a vas�ti
    kocsik sarkai is tele vannak azzal az iszonyatos hanggal. Ha oda�rt�l
    az ujjaddal valahov�, menten kit�rt az elrejt�z�tt sz�rny� b�mb�l�s.
 
 
      Richard m�g az �jjel hazasz�k�tt. Sz�tt�rte az ablak vasp�ntjait.
    Leugrott az �tra. A homloka bez�z�dott. De az�rt hazaj�tt. Szaladva.
      ...�s nyom�ban a fekete cs�nd.
      Hajnal volt, h�rom �ra. �bren voltam, amikor Richard haza�rt. J�l
    hallottam mindent. A kapun m�szott be.
      A fekete cs�nd pedig bebor�totta a kis h�zunkat nedves, undok
    sz�rnyaival.
      A vir�gok elhervadtak a kertben. Az alv�kat neh�z, k�nos �lom lepte
    meg. Csikorogtak az �gyak, ny�g�, f�jdalmas s�hajt�sok hallatszottak.
      Csak �n voltam �bren, �s f�leltem.
 
 
      Richard halkan �tsietett az udvaron. Bej�tt a szob�nkba, ahol azel�tt
    egy�tt aludtunk. �n nem mertem mozdulni. De Richard nem is t�r�d�tt
    velem. Zih�lva led�lt az �gyra, �s aludt.
      Ezut�n �gy t�rt�nt minden, ahogy a fekete cs�nd akarta. R�nehezedett
    a mellemre, �s beleb�jt a v�rem cs�ppjeibe. Irt�zatos volt.
    Menek�lni akartam t�le, de odak�t�z�tt az �gyamhoz, �s k�rogva a
    f�lembe s�gott iszony� r�ms�geket.
      F�lkeltem. El�kerestem a k�telet. Egy er�s hurkot k�t�ttem r�, �s
    odalop�ztam Richard �gy�hoz.
      �gy �reztem, mintha az agyvel�met �s a v�llaimat m�zs�s k�vek nyomn�k.
    A t�rdeim roskadoztak.
      Nagy, v�res feje alatt �tdugtam a k�telet, �s belef�ztem a v�g�t a
    hurokba.
      Egy kicsit v�rtam.
      Richard m�lyen h�rg� l�legzettel aludt. J�l tudtam, hogy ha f�l�bred,
    meg�l mindannyiunkat, hogy r� fog �tni �kl�vel �desap�nk szomor� arc�ra,
    hogy a hajukn�l fogva v�gigvonszolja kis h�gaimat az udvaron. Nem is
    haboztam h�t egy pillanatig se. Teljes er�vel nekifek�dtem a huroknak.
    Richard leveg� ut�n kapkodott, de nem �bredt f�l; azut�n egy iszony�t
    ny�g�tt, �s kirugta az �gy fenek�t. �llati nagy teste vonaglott a
    kezeim k�z�tt, de nem sok�ig.
 
 
      Egyszer csak hallottam, amint a fekete cs�nd elkezd kacagni.
    �r�letesen, hangtalanul. El�nt�tt a hideg retteg�s.
      Richard kih�lt teste �sszezsugorodott a kezeim k�zt.
      Gyerty�t gy�jtottam.
      Az �gyban egy kis gy�nge gyermek fek�dt. Szederjes k�k arccal.
      Az �n kis bolondom volt a sz�ke, piros kep�, petyeg� Richard �csem.
    �s s�t�t szemei a v�gtelenbe n�ztek.
 
 
      Azt szeretn�m, hogy ne halljam t�bb� ezt a kacajt, mert akkor f�j
    nekem a h�tamban �s fejemben, �s nem akarom l�tni a kis Richard s�t�t
    szemeit, amelyek a v�gtelenbe merednek; mert ez �sszeszor�tja a torkomat,
    �s sohase tudok aludni. Egy�ltal�n, doktor �r, nem tudok rendesen aludni.
 
    1905